Szeretsz történelmi városközpontokban barangolni, keskeny macskaköves utcácskákon andalogni, rejtett kincseket felfedezni korábban ismeretlen helyszíneken? Akkor a fontosabb erdélyi látnivalók között mindenképpen írd fel a listádra az erdélyi városokat, közülük is azokat, amelyeknek a főterét lehetőleg kevéssé érintette az 1989 előtti drasztikus átépítés és –rombolás. Ám Kolozsvár, Marosvásárhely, Segesvár, Nagyszeben vagy Brassó nemcsak a kulturális örökség iránt érdeklődő, múzeumokat, templomokat, galériákat látogatni szándékozó turista számára fontos elem a bakancslistán. Pezsgő nagy- (vagy közepes) városi miliő fogad, számos remek kávézó, terasz, vendéglő, mozi, mall, szabadidőközpont, strand, wellness, spa, hotelek, szállodák, panziók garmadája. Azoknak, akik nagyon kötődnek a civilizáció hasonló vívmányaihoz, mindenképpen érdemes valamelyik erdélyi nagyvárosban megszállniuk néhány napra, és onnan csillagtúrázva felfedezni a környék természeti kincseit.
Na igen, mert a legfontosabb látnivalók Erdélyben sokak szerint mégsem a szász vagy székely városközpontok, hanem maga a tündérkert: hegyeivel, erdőivel, tavaival, olyan természeti csodákkal, mint a szovátai Medve-tó vagy a Hargita megyei Szent Anna-tó. Velük együtt az Egyeskő, a Madarasi Hargita, a Gyilkos-tó és Békás-szoros, a Királykő-hegység, a Retyezát, az Istenszéke, vagy éppen a Tordai-hasadék és kistestvére, a Túri-hasadék minden útikönyvben benne vannak. Egy 2017-ben lebonyolított, a Transindex és a GoTransylvania közös kezdeményezésében szervezett szavazáson Erdély hét csodája közé első helyre a Gyilkos-tó és a Békás-szoros került, második lett a Szent Anna-tó, harmadik a Tordai-hasadék, negyedik a torockói Székelykő, ötödik helyre kerültek a székelyföldi borvizek és mofetták, hatodik lett a csíksomlyói Mária-szobor, és a hetedik a szovátai Medve-tó. Most a három tavat mutatjuk be.
A Gyilkos-tó Gyergyószentmiklóstól 25 km-re található, partján üdülőteleppel. 1837-ben keletkezett, amikor egy földcsuszamlás miatt eltorlaszolt patakok vize felgyülemlett, elárasztotta a völgyet és az erdőt, amelynek facsonkjai kiállnak a tóból, kísérteties és különleges látványt nyújtva. Színe vöröses, a hordalék miatt, innen kapta román nevét is: Lacu Rosu. A tavon csónakázni lehet, fürdeni, úszni, horgászni tilos. Egy óra alatt lehet körbesétálni. Tovább a főúton eljutunk a Békás-szorosba, a hasadékvölgyben lévő országutat több kilométeren keresztül 2-300 m magas sziklafalak szegélyezik, alagutakkal.
A Szent Anna-tó 950 méter tengerszint feletti magasságban található, és Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján képződött a Csomád-hegység két ikerkráterének egyikében. Legújabb kutatások szerint akár 30 ezer évnél is idősebb lehet a tó, amelyet vadregényes fenyvesek vesznek körül, és amely évszázadok óta megihleti az arra járókat, így Jókai Mór írót is. „Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava. A legrégibb időktól a legújabbig szüntelen vallásos eszmék Sion-köde lebegett e táj fölött, ez volt a rajongók, az ihlettek Libanonja, ami Izráelnek az Olajfák hegye, a hindunak a gangeszi szent völgy, az északi skandinávnak az Igdrazill árnyéka alatti magány, s a hellén költészet arany árnyképeinek a Tempe: az Erdélynek a Szent Anna tava. Amint a tusnádi regényes fürdők jóltevő nimfájától búcsút veszünk, balra napkelet felé óriási bércek birodalma terjeszkedik elénk, melynek utolsó pontjai messze Kézdivásárhelynél végződnek. A térkép nem mutat e helyen sem falvat, sem majort, ősrengeteggel koszorúzott hegyek feküsznek egymáson, miket mindkét felől elkerül az országút, vadászösvényeknek hagyva az ősvadont, mely most járatlanabb, mint volt azelőtt kilencszáz évvel, mikor még azoknak a váraknak urai éltek, miken most az a vad fa terem, melyet a vihar vet és a vihar tép le” – írta Jókai a Szent Anna-tó és a Bálványosvár környékéről. A tó zsugorodóban: Orbán Balázs még 12 és fél méteres mélységet mért a 19. században, ma a tó legnagyobb mélységét 6-6,3 m körülire becsülik. A tó mellett a Mohos tőzegláp több mint tíz méteres, mintegy 3 millió köbmétert kitevő tőzegvastagságával és 80 ha területével szintén egyedülálló természeti csoda Európában. A Szent Anna-tóban – miután természetvédők többször felhívták a figyelmet az emberi tevékenység miatti szennyeződések veszélyére – néhány éve már tilos fürödni.
Végül, de nem utolsó sorban a szovátai Medve-tó is méltán került be a csodák közé, hiszen a világ legnagyobb heliotermikus taváról van szó, amelyet Erdély Holt-tengerének is neveznek. Sókarszton jött létre 1875-ben, alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen kapta nevét. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. A különleges összetételű sós víz és iszap számos betegség gyógyítására alkalmas, ezért a gyógyfürdőzés már az 1800-as évek végén beindult, és mára a Maros megyei Szováta a belföldi és külföldi turizmus egyik legfelkapottabb célpontjává vált. A Visitmures weboldalon megismerheted Maros megye további legendás helyeit, és újabb tippeket kaphatsz arra nézve, hogy hová érdemes ellátogatni!